Péntek délután a Rákóczi Stadionban ismét összegyűltek az 1975-ben élvonalba jutó csapat játékosai, akikhez ezúttal is csatlakozott egy meglepetésvendég.

Az első, 1975-ös kaposvári futball-lázat az elmúlt évtizedekben több fellángolás és élvonalba jutás követte, de az első NB I-es csapat emlékétől még minden Rákóczi-szurkoló szíve hevesen megdobban. Sokan, bár sajnos egyre kevesebben, még most is fel tudják sorolni azt a csapatot (Hegedüs – Kanyar, Ágfalvi, Márton, Németh – Nagy, Konrád, Burcsa – Varga, Kováts, Turai), amely az első NB I-es mérkőzésén, 22 000 ember előtt Burcsa Győző duplájával legyőzte a kor egyik legjobb magyar együttesét, a Vasast. Az emlékezetes siker szinte napra pontosan 51 esztendővel ezelőtt született, ebből a különleges alkalomból pedig ebben az évben is összegyűltek az akkori keret még közöttünk lévő tagjai. A péntek délutáni eseményen a kaposvári klub ügyvezetője, Takács Róbert köszöntötte a korábbi labdarúgókat, majd a főszervező, Hegedüs Péter vette át a szót.

– Ahogy telnek az évek, egyre könnyebb megszervezni ezeket a találkozókat, mindenki örömmel mond igent – mondta Hegedüs Péter. – Sajnos mindig kevesebben vagyunk, de az élet már csak ilyen, ha jövőre ugyanebben a létszámban lennénk, az nagy öröm lenne. Az elmúlt időszakban Patyi Károlyt veszítettük el, aki az előző évben már nem is tudott eljönni közénk, így a keszthelyi otthonában kerestük fel, mielőtt elveszítette volna a hosszú küzdelmét a betegséggel.

Az eseményre ebben az évben is meghívást kapott egy meglepetésvendég, ezúttal a Videoton legendás támadója, Szabó József, aki 1984/1985-ös UEFA-kupa-menetelés során mesternégyest szerzett a PSG ellen. A jelenleg 70 esztendős csatár több mérkőzést is vívott a Rákóczi ellen, ezek közül néhányat fel is idézett.
– Először még a Doroggal jártam itt, Kaposváron – kezdte az első történetet Szabó József. – Egy beadás után jobbal, kapásból akkora gólt lőttem, hogy a hálótartóról visszapattant hozzám a labda, megfogtam kézzel, de a bíró ahelyett, hogy gólt ítélt volna, kezezés miatt szabadrúgást fújt…
A következő története egy Magyar Kupa mérkőzéshez fűződött, amelyre csere nélkül érkezett a Videoton, s amikor kiállították a kapusukat, ő vette át a helyét, ráadásul nem is akármilyen teljesítményt nyújtott, hiszen a kaposvári salakos pályán elvetődve kivédte Gulyás Sándor tizenegyesét. Igaz, így is kikaptak kettő-nullra…
Ezt követően egy gólgazdag mérkőzést idézett fel.
– A Sóstói Stadionban már 4–1 vezettünk a Rákóczi ellen, amikor a kapuba becserélték Disztl Pétert – mondta. – Nem mutatkozott be jól, hiszen az első lövés mindjárt bepattant a hátáról, majd pár perc múlva kapott még egy gólt, de végül nyertünk.

Az összejövetelen számos történetet elevenítettek fel a korábbi kiválóságok, akik egy közös vacsorával zárták a napot.