Vezetőedzőnk, Jeney Gyula értékelte az NB III. Dél-Nyugati csoportjának őszi szezonját, amely során rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk, de így is a második helyen telelünk.
– Kezdjük a számokkal: 17 mérkőzés, 11 győzelem, 3 döntetlen és ugyanennyi vereség, amivel a második helyen állunk. Ezek alapján elégedetten nézel vissza az őszi idényre?
– Nagyon vegyes a kép – kezdett bele az ősz értékelésébe Jeney Gyula. – A felkészülési mérkőzések alapján láttam, hogy az alapcsapatban sok a potenciál és tud dominánsan futballozni, annak ellenére, hogy sokan távoztak a nyáron és egy kicsit kaotikus is volt az az időszak, hiszen volt olyan, hogy pénteken még nálunk edzett a játékos, szombaton pedig már egy másik klub színeiben játszott edzőmeccset. Ezt edzőként nehéz megélni, de sosem féltem a kihívásoktól. Voltak olyan távozóink, akiket nem értettem, de mindenkinek szíve joga azt csinálni, amit szeretne. Kicsit aggódtam azon, hogyan is kezdjük majd a bajnokságot, sikerül-e addigra összeállni, de profi munkát végeztünk, kizártuk a külső, zavaró tényezőket, annak érdekében, hogy a Kaposvár a bajnokság egyik meghatározó csapata legyen. Bizakodva vágtam bele a szezonba, hiszen tudtam, hogy Kaposváron komoly célok vannak, s előbb-utóbb a másodosztályban kell szerepelnie a klubnak. Ha a mérkőzéseken nézem, akkor komoly hiányérzetem van, tudom, miben vagyunk gyengék, bár szerencsére ez kevés alkalommal mutatkozott meg a pályán, az erősségünket viszont sokszor. Az őszben, úgy vélem, hat pont maradt benne, bár voltak olyan mérkőzéseink is, amikor nem érdemeltünk győzelmet, így reális a jelenlegi helyezés.
– A hat pontból három a Pénzügyőr elleni meccsen ment el, ami a legfájóbb vereség volt az ősz során, de emellett csak egyszer kaptunk ki hazai pályán, illetve egyszer idegenben.
– A bajnokság elején rengeteg kulcsjátékos sérült meg, ez kihatással volt a Nagykanizsa elleni mérkőzésre, bár a második félidőben már sikerült dominálnunk. A Pénzügyőr elleni meccset sajnálom, az egész hetünk kaotikus volt, az utolsó pillanatban kellett variálnom a kezdőcsapaton. A futballban nincsenek véletlenek, amikor nem a legerősebb kezdőnkkel tudtunk pályára lépni, mindig voltak nehézségeink. Volt, amikor ezt akarattal leküzdöttük, viszont a Pénzügyőr ellen hiába vezettünk a 85. percig, utána másodpercek alatt összeomlottunk. Megviselt az a vereség, hiszen egyéni hibák miatt kaptunk ki, azokkal pedig nehéz mit kezdeni.
– Melyik volt az őszi szezon legjobb mérkőzése számodra?
– Számomra a Majos elleni, amikor újfent bizonyítottuk, hogy nem roppanunk össze, ha hátrányba kerülünk, ami egy komoly erényünk, emellett szép gólokat rúgtunk. Majoson nem sok csapat nyer, nekünk ez sikerült, bár a meccs vége meleg volt.
– Az ősz során egy kisebb hullámvölgybe kerültünk a PMFC elleni vereséggel, amit két peches döntetlen és a már említett Pénzügyőr elleni találkozó zárt le. Mit éreztél ekkor a csapaton?
– Az első helyről utaztunk Pécsre, ez óriási nyomás tett a csapatra, hiszen nem úgy indultunk, hogy mi vezetjük majd a bajnokságot. Nem szeretek a külső körülményekkel foglalkozni, így csak zárójelben említeném meg, hogy botrányos pálya fogadott bennünket, emiatt nem tudtuk azt játszani, amit szerettünk volna, s ez okozott némi nehézséget. Emellett óriási egyéni hibák sorozata után emberelőnybe került a PMFC, de ha ott mentálisan erősek vagyunk, akkor nem engedjük, hogy a semmiből gólt szerezzenek a pécsiek. Az a döntetlen erőt adott volna ahhoz, hogy a Dunaújváros és a Fradi II. elleni meccseket megnyerjük. Az eredmények azt mutatják, hogy hullámvölgybe kerültünk, de belülről ezt nem éreztem. Talán ennek is köszönhető, hogy simán felálltunk a Pénzügyőr elleni vereségből. Sokat tanultunk ebből az időszakból, bízom benne, hogy tavasszal nem követjük majd el ezeket a hibákat.
– Szűk kerettel vágtunk neki a szezonnak, amit tovább szűkítettek a folyamatos sérülések. Edzőként mekkora nehézséget okozott a meghatározó játékosok pótlása?
– A vezetőkkel úgy döntöttünk, hogy kisebb kerettel vágunk neki az idénynek, de arra álmainkban sem gondoltunk, hogy tömegével esnek ki az alapemberek. Edzőként ez kettős, mivel könnyebb úgy döntéseket hozni, ha kevés a játékos, s néha pont emiatt sültek el jól a dolgok, hiszen, ha mindenki egészséges, nem biztos, hogy amellett a csapat mellett döntöttem volna, amelyik simán nyert egy adott mérkőzésen. Viszont rengeteg olyan találkozó volt, melybe jó lett volna belenyúlni, vagy éppen változtatni a kezdőcsapaton. Sokat tanultam ebből a helyzetből, viszont nem gondolom túl, mivel az életnek vannak olyan dolgai, amelyekre nincs ráhatással egy edző, így felesleges azokon idegeskedni. A sok sérülés pozitívuma, hogy mindenki bizonyította, lehet rá számítani.
Fotó: Lang Róbert
– A kötelező fiatalszabálynak a minden meccsen pályára lépő Szabó Milán tett eleget, de emellett érett, jó játékkal, gólokkal, gólpasszokkal is hozzájárul a csapat sikerességéhez. Hogy látod a fiatalok szerepét?
– Szabó Milán egy komoly lépést tett előre, talán az előző idényben is több szerepet kaphatott volna, viszont akkor Balla Kevin – aki most már a másodosztályú Békéscsabában is rendre kezdő – volt jó formában futballozott. Milán komoly értéke a Rákóczinak, a formáját nézve akkor is játszana, ha nem lenne fiatal. Szeretnénk több fiatalt beépíteni Ennek vannak buktatói, mivel a koruknál fogva még nem tudnak egyenletes teljesítményt nyújtani, s ha egy csapatnak komoly céljai vannak, akkor egy-egy hibán pontok mehetnek el, viszont, ha nem kapnak lehetőséget, akkor nem is várhatjuk el tőlük, hogy szintet ugorjanak, így ez egy vegyes és nehéz kérdés. Gombócz Levente is sokat fejlődött, több meccsbe is jól szállt be, Csonka Alex sebessége és dinamikája már a felnőtt futball szintjén van, bízom benne, hogy hamarosan be tudjuk őket építeni. Folyamatosan figyelem az U19-es és az U17-es csapat játékosait, utóbbiban sok olyan játékost látok, akikben van potenciál. Azt viszont rendkívül sajnálom, hogy kevés gyerek hoz áldozatokat a futball oltárán. Ebben fejlődni kell, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a Rákóczi szintet tudjon lépni.
– Közel három és fél hónapos szünet van a bajnokságban. Ez miben változtatja a felkészülés menetét?
– A bajnokság után egyből nem álltunk meg, folytattuk az edzéseket. A téli felkészülést is korán kezdjük: december 29-től egyénileg készülnek a játékosok, majd január ötödikén kezdődik a közös munka. Az alapozás első részét megszakítjuk majd egy kisebb szünettel, ami után már a formába hozásra fókuszálunk.
– Hogy telik számodra a téli szünet?
– A szünetben mindig hazajövök. Gyönyörű helyen lakom, ahol minden adott ahhoz, hogy hódoljak a téli sportoknak, hiszen közel vannak a szlovák síparadicsomok. Emellett pedig rengeteget biciklizem. Igyekszem minél több időt tölteni a hobbijaimmal, valamint ápolni a baráti kapcsolataimat, hiszen ezek kellenek ahhoz, hogy magam mögött hagyjam a stresszes időszakot és feltöltődve vágjak neki a munkának január elején.
