Fájó veszteség érte a magyar és főként a kaposvári labdarúgást. Egy hosszantartó, igen súlyos betegség következtében elhunyt klubunk korábbi labdarúgója, Horváth Tamás.
Horváth Tamás a Mézgában kezdett el futballozni, majd ezt követően a Kaposvári Rákóczi utánpótlásában nevelkedett. A csupaszív, életvidám, mindig mosolygós középpályás az utánpótlást követően előbb a második csapatban bizonyított, majd 2010-ben az élvonalban is bemutatkozhatott. A DVTK elleni, hazai mérkőzésen, a 72. percben küldte őt pályára Prukner László.
– Egy fiatalember halálát mindig nehéz feldolgozni, főleg, ha egy olyan emberről beszélünk, mint amilyen Tomi volt, az elvesztése értetlenséggel és fájdalommal tölt el mindenkit – mondta egykori játékosáról Prukner László, klubunk elnöke. – Tudtuk, hogy régóta küzd a betegségével, de az életben is ugyanolyan nagy harcos volt, mint a pályán. Balázs Benjáminnal és Bőle Lukáccsal együtt volt fiatalként játékosom, mindhármunknak szép jövőt jósoltunk, sajnos Tominak nem sikerült ezt beváltania, hiszen egy csapatépítőn kiderült a betegsége. Az semmihez sem mérhető fájdalom, amikor egy szülőnek elveszíti a gyermekét, a Kaposvári Rákóczi és a magam nevében ezúton is szeretném kifejezni az együttérzésemet.
Horváth Tamás összesen 31 élvonalbeli találkozón lépett pályára Rákóczi mezben, és egy gólt szerzett. Az a találat igen fontos volt, hiszen annak köszönhetően a Rákóczi elvitte a három pontot Diósgyőrből.
Horváth Tamás élvonalbeli mérkőzéseinek száma minden bizonnyal nem állt volna meg ennyinél, ha 2014-ben nem találnak nála egy súlyos betegséget.
– Hogy mikor fogok újra Rákóczi-mezt ölteni magamra? Remélem, minél előbb… A napokban már lenéztem a srácokhoz az egyik edzésre. Amúgy meg a foci csupán másodlagos: az egészségnél nem lehet fontosabb. Szerencse a balszerencsében, hogy időben észrevettük a bajt. Az égvilágon semmi jele nem volt, hogy valami nagyon nincs rendben nálam. Elmentünk paintballozni, s az egyik lövedék véletlenül eltalálta a fejemet. Utána vette észre a testvérem, hogy azon az oldalon jóval nagyobb a pupillám. Egy ilyen szerencsétlen dolognak kellett megtörténnie ahhoz, hogy végre benőjön a fejem lágya, igazából is felnőtt legyek. Gyorsan megtanultam értékelni az életet – nyilatkozta Sonline.hu oldalnak Horváth Tamást 12 évvel ezelőtt.
Sajnos a várt pillanat nem következett be, Horváth Tamás már nem futballozott többet, azonban az agydaganat ellenére sem adta fel, edzőként folytatta pályafutását. Előbb a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémián, majd azt követően a PMFC utánpótlásában dolgozott, amíg ereje engedte. Horváth Tamás csupán 35 éves volt.
